2011/07/29

Hétköznapok - ünnepnapok

      A napokban lazítottunk egy kicsit - ezalatt nem azt értem, hogy rengeteget pihentünk s aludtunk, hanem azt, hogy nem kellett dolgoznunk-, mert sok pihenés nem volt a hétvégén. Már rég terveztünk egy látogatást a tordai sóbányába, s mivel mindketten szabadnaposak voltunk péntek-szombaton,  szombat reggel elindultunk Tordára.
       Háááát, nagyon szép volt a sóbánya, helyenként enyhén túl modern( a parajdi nyers bányához képest), viszont ez egy jó példája annak, hogy lehetséges okosan megpályázni, megnyerni és használni az EU-s támogatást. Nem kell mondjam azt, hogy tömve volt a bánya, igaz ez azért is, mert hétvége volt s ezen felül fúvós koncertet szerveztek az amfiteátrumban(mert ilyen is van!!!). Gyönyörü volt az üveglift, az óriáskerék, a koncert, a csónakázás a tavon, a látnivalók....érdemes beugrani, ha arra van útatok.(néhány fotó a végén)
      Aztán Torda szélén felmentem a híres A3-as autópálya 43 kilométerére, így rövidítettünk s kikerültük Kolozsvárt, útban Kiskapus felé, ahol a hugomék laknak. Ott töltöttük a délutánt játszással, beszélgetéssel.
      Vasárnap reggel bementünk a kolozsvári gyülekezetbe, ahol bemerítési ünnepély volt, az egyik barátunk és Kvintnek tagja, Tihi is a fehérruhások között volt. A fiúk előre mentek s onnan figyelték az eseményeket, aztán hallottam is a napokban a gyerekeimtől, hogy: "Hiszel az Úr Jézus Krisztusban???-- Akkor bemerítelek...." Olyanok mint a szivacs......Rengeteg ismerőssel találkoztunk, főleg Bettynek volt jó nosztalgiázni, de én is váltottam néhány szót régi ismerősókkel.
     Hála a jó Atyának vasárnap estére hazaértünk, annak ellenére hogy az útnak az utolsó szakasza kimerített. Állitólag rehabilitáljak a Dés-Nagybánya útvonalat, de jelenleg katasztrófálisan lehet közlekedni a két város között, sok türelmet mindenkinek néhány évig (?).
     Azóta telnek a napok munkával, aztán várom a másik hétvégét.....Szeretem az ünnepnapokat.......de a hétköznapokat is.......

Ezt én fényképeztem, azért foglalja a fejem a kép nagyobbik részét...

szokásos családi fotó, ezúttal a bányában

A bánya mélyén az arcok sötétek, de a tavat s környékét akartam megörökíteni evezés közben.

A két fiú(Márk és Ábel) nagyon figyelték a bemerítés pillanatait...

Szombat esti közös locsizás Andiéknál...

Nincsenek megjegyzések: