ez a régi ének jutott eszembe, amikor megtudtam, hogy mégse lesz olyan a szabadságunk májusban, amint azt elképzeltem...persze, nem annyira tragikus a helyzet, de kicsit elszomorított az, hogy az az anyagi forrás, amire számítottam, nem áll rendelkezésünkre...Vééééégre elterveztem egy olyan kikapcsolodást ami nem a szokásos nomád Bányai féle szabadság(amivel egyébként semmi gondom nincs..), 8 napot lettünk volna együtt s a gyerekek annyit locsízhattak volna....mennyi email, árajánlat és alkudozás... s lám, nem jön össze. Lehet azért kellett így lennie, mert ÉN terveztem annyira, ÉN akartam meglepni a kedveseimet, ÉN, ÉN.....
Mégis... szabadságon leszek május második felében, s annyi más dolgot csinálunk majd: kirándulunk, lehet megtanulunk biciklizni pótkerekek nélkül, s ki tudja mennyi minden lesz még???
A kiskórusssal próbáltunk az este egy gyönyörű éneket, ezt dúdolom s otthon hallgatom is sokat, remélem gyönyörűen fog szólni is, húsvét vasárnapján szeretnénk elénekelni a gyülekezetben.
Áldott, igazi örömmel teljes húsvétot kívánunk mindenkinek!
Egyszerű ember, e földön zarándok vagyok; gyönyörű családom van, Betty a segítőtársam, akit nagyon szeretek, Ábel és Hanna a gyerekeink, számunkra ők Isten ajándékai. Magamról, magunkról szeretnék írni, beszámolni. Többek között az is jellemez, hogy nem szeretek középpontban lenni, éppen ezért jobban fekszik nekem ebben a formában megnyílni, megosztani magam. Csalódni fogsz, ha ékes szavakat vársz.....sőt lehet, hogy rendszertelenül írok majd. Annyit megígérhetek viszont, hogy őszinte leszek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése